Húsvéti szokások – te mennyit ismersz közülük?

Ez tetszik, ezt megosztom!
Share on Facebook
Facebook
Pin on Pinterest
Pinterest
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

A húsvét minden évben más és más dátumra esik. De honnan tudjuk kiszámolni, hogy idén mikor van? Sonka és piros tojás minden asztalra jut, de milyen egyéb hagyományos ételek szerepelnek még a húsvéti menüben? Mely húsvéti szimbólumok ismertek hazánkban? Hogyan is néz(ne) ki a kétnapos ünnep a gyakorlatban? Ezeknek a kérdéseknek jártunk most utána, hogy egyszer és mindenkorra tisztázzuk őket. Lássuk, milyenek is Magyarországon a húsvéti szokások!

Húsvéti szokások: nyuszi, hímes tojás és a többiek

A húsvét úgynevezett mozgóünnep, hiszen évente változik a dátuma. Kiszámításában szerepet játszanak mind az egyházi, mind a naptári, mind a csillagászati adatok. Ezt a módszert még a 6. században dolgozta ki egy római apát, Dionysius Exiguus. Az eljárás szerint a tavaszi napéjegyenlőség dátumát (ami lehet március 20. vagy 21. is) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik húsvét.

Az ünnepet kizárólag március 22. és április 25. között lehet megtartani.

Az ünnepi fogásokban már nem kell ennyit számolni. Mivel a húsvétot az azt megelőző negyvennapos böjt lezárásának tekintik, nem is csoda, hogy ilyenkor igazi lakmározásra kerül sor minden családban. A hagyományos magyar húsvéti ételek ugyan régióról régióra változhatnak, az alapok azért mindenütt megegyeznek.

Ilyenek a húsvéti szokások hazánkban

A húsvéti menü főfogásaként a bárány kerül az asztalra, hiszen a keresztény hagyományok szerint ez jelképezi Jézust. A Bibliában ugyanis számos helyen azonosítják Krisztussal a bárányt:

"Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

Az ételt sonka és színes főtt tojás kíséri: a régi szokások szerint ugyanis majd’ másfél hónapig – azaz, amíg tartott a negyvennapos böjt – az emberek nem fogyasztottak húsalapú ételeket. Kenyér helyett ilyenkor fonott kaláccsal kísérik a húsokat és a tojást, míg mártás gyanánt gyakran (tejfölös) reszelt tormát fogyasztanak. Desszertként gyakran tálal a ház asszonya kuglófot, linzert vagy gyümölcskenyeret, de az ünnepi időszakban népszerű sütemény a töpörtyűs- vagy a túrós pogácsa is.

A húsvéti dekorációk minden évben hasonlóan alakulnak. Ebben az esetben is nagy szerepet játszanak a szimbólumok: előkerülnek ilyenkor otthon a barka, a kifújt, festett tojás, a színes díszek, szalagok, és az előre gyártott kiscsibék és nyuszik – ebben az időszakban ugyanis minden a tavaszról, az újjászületésről szól.

A barkadíszítés is régi húsvéti szokásokon alapul: magának a növénynek különleges erőt tulajdonítottak, hiszen míg a tűzre dobva megvédte a család otthonát a rájuk veselkedő veszélyektől, addig belsőleges alkalmazása kitűnő torokfájás elleni szerként is hatott – bár az utóbbit ma már nem tartják túl jó ötletnek.

A húsvéti nyúl pontos történetét máig nem tisztázták, egyelőre a germán hagyományok alapján a termékenységhez, újjászületéshez kapcsolják ünnepi jelenlétét hazánkban is.

A tojás szintén a termékenység jelképe, s a tojásfestés is régi szokás: a piros színnek nem csak mágikus védelmező erőt tulajdonítottak, de Krisztus vérével is párhuzamba vonták. Ez a szokás nem csak a magyarlakta vidékeken terjedt el, hanem az egész világon népszerűvé vált.

Így néz ki az ünnep a gyakorlatban

A tradíciók szerint húsvét vasárnapján reggel, délelőtt érkezik meg a nyuszi a gyerekekhez. Ilyenkor a kicsik fészket készítenek friss, harmatos tavaszi fűből az udvaron, erkélyen, melybe egy óvatlan pillanatban meghozza a nyuszi a várva várt csemegéket. A hagyomány szerint magvakat, némi csokoládét, rágcsálnivalót, és természetesen az elmaradhatatlan színes tojásokat.

Ezután következik a korábban említett báránysültes főfogás, majd a desszert, vacsoraidőben pedig a sonka kerül az asztalra.

Húsvét hétfő hajnalán indul a húsvéti szokások legismertebbje, a locsolkodás: ilyenkor a legények elindulnak, hogy körbejárják az ismerős lányokat és asszonyokat, hogy azokat az újjászületés jegyében kölnivel – vagy esetleg egy vödör vízzel – egy locsolóvers kíséretében jól meglocsolják.

A szokás változó: egyes helyeken egyedül járják a házakat a fiúk, férfiak, másutt csapatosan, akár szekérrel is nekiindulhatnak a küldetésnek. Azonban a piros tojás mindenütt jár a locsolásért! A hétfő délután már vendégeskedéssel, közös családi programokkal zajlik.

Fotó: pixabay

Ez tetszik, ezt megosztom!
Share on Facebook
Facebook
Pin on Pinterest
Pinterest
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin
Összefoglaló:
Húsvéti szokások – te mennyit ismersz közülük?
Cím:
Húsvéti szokások – te mennyit ismersz közülük?
Összegzés:
Bár az ünnep dátuma évről évre változik, a húsvéti szokások nem változnak. Ezeket gyűjtöttük most össze: a húsvéti menütől a locsolkodásig.
Szerző:
Kiadó:
tippekneked.hu
Logo

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × 5 =

Ugrás a tetejére