Bizonyára mindenki emlékszik még, hogy milyen izgatottan várta gyermekkorában a decembert. Hiszen a december nem csak a karácsony, hanem a mikulás hónapja is.
Az alábbi írásomban a mikulás napot és a vele járó hagyományt fogom részletesebben ismertetni.
A Mikulás nap létrejötte
Mindenki tudja, hogy Magyarországon mikor van Mikulás napja. Nálunk, valamint a legtöbb európai országban december hatodik napjához köthető a Mikulás nap. Ez az a híres nap, amikor a Mikulás a jó gyerekeknek csokit és narancsot, a rossz gyerekeknek pedig virgácsot tesz a fényesre pucolt csizmáiba.
Viszont hogyan is jött létre ez a hagyomány?
A Mikulás lényegében Szent Miklós püspök népiesített alakja, akihez a mendemondák kötődnek. Ő a gyerekek és a diákok védőszentje, aki süveget hord ábrázolásain.
A Miklós-nap ünneplése Magyarországon
A magyar falvakban és városokba ez az ünneplés - hasonlóan a farsanghoz - az álarcos bál hagyományát is magában hordozta. A 18. században a fiatal emberek láncot viselve körbe jártak házról házra ijesztgetni a lakosokat. Ezt a szokást főleg az USA-ban honos Halloweennel lehetne a leginkább azonosítani.
Csak a 18. század végén került a szokáshoz Mikulás alakja, azonban egy kissé morbidnak nevezhető módon. Láncos Miklósnak (utalva az előbbi láncos viseletre) hívták az alakot, aki házról házra járt, és a rosszakat megbüntette, a jókat pedig jutalommal ajándékozta meg.
Különböző országokban megjelenő Mikulás alakok
Amerikában és Kanadában a Mikulás teljes mértékig csak a karácsonnyal hozható összefüggésbe, ugyanis Santa Claus, azaz a Mikulás, Szenteste a kéményen lecsúszva osztja ki az ajándékokat. Kilenc rénszarvas húzta szánjával hordja szét az ajándékokat, melyeket az Északi-Sarkon készít össze segítői, a manók segítségével.
A gyerekek süteményt, és egy kis tejet raknak a karácsonyfa mellé, hálából, hogy sok szép csomagot kapnak.
Karácsony reggelén pedig már kezdődhet is a mérhetetlen mennyiségű ajándék kibontása.
Nos, Magyarországon egy kicsit másképpen alakult ez a hagyomány, mivel a Télapó egy saját napot kapott. A magyar gyerekek szépen kifényesítik a csizmájukat, ugyanis a Télapó ebbe hozza az ajándékot, amely az esetek többségében csokoládé.
Finnországban a Mikulást úgy hívják, hogy Joulupukki.Őt azért említem külön, mert szinte minden évben ellátogat Magyarországra!
A Télapó elnevezés létrejötte
Egyes vélemények szerint a Télapó elnevezés a kommunisták találmánya volt, hiszen az oroszok tükörfordításban Fagy apó névvel illetik Szent Miklós alakját. Sokak szerint erre azért lehetett szükség, mert a Mikulás inkább a nyugati országokhoz volt köthető, ami bökte a csőrét az ország akkori vezetőinek.
Viszont az MTA nyelvészei bebizonyították, hogy a Télapó kifejezés már jóval korábban is használatban volt.
A Télapó, mint szókapcsolat, már Arany János egyik 19. század végén készült versében is felbukkan. Részlet a versből:
Ej, ej, garázda tél apó!
Ki ördög hítta kelmedet,
Hogy sz. Mártonnap tájba' hó
Borítja házi telkemet?
Forrás: mekk.niif.hu
A Mikulás alakjából húzott marketinges hasznok
Egyes vélemények szerint a Mikulás hagyománya manapság már csak arra való, hogy az üzletek és áruházak forgalma kicsit megnövekedjen.
Nyilván ez is sokat nyom a latban, azonban gondoljunk csak bele, hogy a gyerekeknek mennyit is jelent ez az alkalom. Úgy, mint a Fogtündér, akár a Télapó, akár a Jézuska, az ajándékozás, illetve az ajándék kapás örömét tudja megtanítani nekik.
Szülőként pedig hatalmas élmény látni a csöppségek arcát, amint a csokimikulásokat számolják, és bizonyosságot nyernek afelől, hogy idén is jó gyerekek voltak.
Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg a facebookon, ismerjék meg a barátaid is!